Etvagycsokkento gyogyszer
- Fogyókúra illóolaj
- Az elhízás egy bizonyos gén mutációján múlik Egy bizonyos gén mutációinak hordozói nagyobb valószínűséggel küzdenek súlyfelesleggel már egészen kisgyermekkortól, és 18 éves korukra átlagosan 17 kilogramm többletsúly van rajtuk.
- Mi a diéta
- Vagy ismeritek az érzést, mikor megmagyarázhatatlan farkasétvágy tör rátok, és legszívesebben kipakolnátok mindent a hűtőből?!
- XENICAL mg kemény kapszula - Gyógyszerkereső - Hákekholdhotel.hu
- Index - Tech-Tudomány - Új étvágycsökkentő gyógyszer segíthet az elhízás legyőzésében
- Melyik a legjobb étvágycsökkentő és kinek mennyire vált be?
- Diéta fogyáshoz
A világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával vezérelt, automatizált mikroszkóprendszerükkel képesek az élő szövetmintán belül bármilyen sejtet megtalálni, az előzetesen definiált jellemzőkkel rendelkező sejteket stimulálni, továbbá a válaszfolyamatok rögzítése révén biológiai információkat gyűjteni.
A résztvevők egy része hetente egyszer szemaglutid injekciót, másik részük placebót, vagyis hatóanyag nélküli szert kapott, és mindkét csoport tagjait tanácsokkal látták el a megfelelő étrendről és testmozgásról. A szemaglutidot a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére is használják, ám a mostani vizsgálat résztvevőinél nagyobb dózisban alkalmazták.
A módszer új távlatokat nyithat olyan világszerte elterjedt betegségek korai diagnosztikájában, illetve kórfolyamatainak megértésében, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, ezzel is támogatva a hatékony terápiák kifejlesztését — olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ELKH csütörtöki közleményében.
Napjainkban az élettudományi kutatások területén egyre nagyobb hangsúly helyeződik a sejtek egyedi tulajdonságainak feltérképezésére.
Ennek azért van rendkívül nagy jelentősége, mert a különféle szervek és szövetek építőköveinek etvagycsokkento gyogyszer jellemzői fontos információkkal szolgálnak a hibás működések hátterének jobb megismeréséhez, illetve a kórfolyamatok mielőbbi felismeréséhez — írták. Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológiai képfeldolgozó és gépi tanulási munkacsoportja Horváth Péter bioinformatikus vezetésével, valamint Tamás Gábor neurobiológus professzor, a Szegedi Tudományegyetem Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoportjának vezetője több éve dolgoznak együtt olyan rendszermikroszkópiai megoldásokon, amelyek új utakat nyitottak az egyedi sejtek vizsgálatában.
Legújabb fejlesztésük az Autopatcher névre hallgató, mesterséges intelligencia segítségével működő elektrofiziológiai eljárás, amelyet a Nature Communications című folyóiratban ismertettek február én. Fotó: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat A beszámoló szerint a módszer több tekintetben is egyedülálló: a sejtvizsgálatok natív festés vagy egyéb jelölés nélküli agyszöveti mintákon történnek, gépi látás és mesterséges intelligencia felhasználásával.
A mélytanulási algoritmusokra etvagycsokkento gyogyszer, több ezer kép elemzése alapján kidolgozott szoftver etvagycsokkento gyogyszer kamerakép alapján képes a mikroszkópba integrált mikropipetta helyének automatikus meghatározására, valamint a pipetta precíz mozgatására, és ennek révén a célsejtek automatikus felismerésére, illetve a célzott sejtek térbeli elmozdulásának észlelésére.
A mesterséges intelligenciával etvagycsokkento gyogyszer rendszer a vizsgálat céljától függően minden egyes célsejtet úgy választ ki, hogy a mérés sikeressége a lehető legnagyobb legyen. Az új technológia hozzájárul többek között etvagycsokkento gyogyszer emberi sejttípusok felfedezéséhez vagy az agyi idegsejtek kapcsolatainak részletes megismeréséhez.
Mint írták, Tamás Gábor hasonló módszerrel fedezett fel korábban egy új etvagycsokkento gyogyszer agysejttípust, így a most kifejlesztett új eljárás további nagy jelentőségű felfedezések reményét vetíti előre.
A technológia új alapokra etvagycsokkento gyogyszer a gyógyszer-kipróbálásokat is azáltal, hogy lehetővé teszi a sejtszintű gyógyszerhatások követését az élő szövetmintán.
A szegedi fejlesztés fontos újításaként említik még a sejtek jelölés nélküli label-free vizsgálatát. A sejttípusok azonosítására széles körben használt festési eljárások ugyanis az élő szövetekben szükségképpen a sejtek pusztulását okozzák, így a sejtműködéssel kapcsolatos vizsgálatokat eleve kizárják. Léteznek ugyan másféle, kevésbé drasztikus sejtjelölési eljárások is, ezek alkalmazása azonban számos sejttípus esetében nem megoldható.
A natív festés nélküli sejtvizsgálat tehát számos olyan hátrányt kiküszöböl, ami eddig gátat szabott az egyes sejtek vizsgálatának — áll a közleményben.
